Huszadik rész

Sziasztok!
Itt is lenne a mai rész, ami egy könnyed kis felfrissülés ebben a nyári melegben.
Remélem tetszik majd nektek. 
Mind a ketten bízunk benne, hogy várjátok már a meglepetésünket.
Mint most is magatok után nyomot hagyni ér.
Millió puszi:
H.


 Bánat után, öröm

 

   Fél év. Hat hosszú hónap telt el mióta Marcus elment. Nagyon nehéz volt túltennem magam, a férjem halála óta. Mindenki számára nehéz volt ez az időszak, Marcus végrendeletében engem jelölt meg örökösnek. Hirtelen gazdag lettem és a média is a nyakamban lihegett. De Liam mindig ott volt nekem. Volt olyan, hogy elküldtem, de ő maradt és figyelt ránk. Mia még nem igazán értette miről is van szó, csak azt vette észre, hogy Liam mindig velünk van, Marcus pedig anyáékkal van fent és minket figyel.
Apropó Liam, mint már említettem ő volt az egyik legnagyobb támaszom. Miután özvegy lettem, azonnal ki akartam költözni, az eddigi lakásunkból. Ő volt az aki segített egyet keresni. A lakás meseszép volt, habár kicsit nagynak tartottam 2 ember számára (ez). Sosem voltunk ketten, Liam szinte már nálunk élt. Mindig segített. Nem szólt semmit, amikor látta, hogy ki vagyok. Szerencsénkre úgy néz ki, hogy a jövő évet Angliában tölti, mivel Melissa nem szervez turnét, hiszen pihenésre van szüksége. Egy időre akasztóra tette a zenei piacot.

  Apropó Melissa. Nagyon furcsa nekem. Az elmúlt hónapokban lemondta az edzéseket, mondván szeretne pihenni. Meg is értem, de attól, hogy pihen nem kellene híznia. Azért, hogy a súlyát elrejtse, elkezdett bő holmikban járni., sőt Harry is folyamatosan a sarkában volt és figyelte minden lépését. Itt valami bűzlött és nem a fiúk tornacipője volt.

  Pénteken Melissáék áthívtak magukhoz vacsorára. Úgy döntöttem itt az ideje lerántani a leplet a dolgokról. Kényelmesen felöltöztem és útra keltünk, mind a hárman a közös otthon felé. Egész végig Mia csacsogását hallgattuk. A fiúk már ott voltak, mikor megérkeztünk. Mikor beértünk, gyorsan elkaptam Niall karját és kihúztam a teraszra.

- Segíts nekem.
- Mi az? - kérdezte meg.
- Melissa szokott járni táncolni?
- Nem, mindig lemondja "pihenés" címszó alatt. Miért?
- Nem jár Liam-hez sem edzeni. Sőt hízik, Harry pedig folyamatosan a nyomában van és figyeli mit csinál. Valami nem tetszik. - ekkor óriási csörömpölés hallatszott. - Mi volt ez?
- Nem tudom, de nézzük meg. - mondta a fiú és már rohantunk is be. Ott Mia Liam karjaiban remegett, Harry pedig Melissa-tól kérdezte, hogy jól van e, miközben Louis és Zayn a váza darabjait szedegették össze.
- Na jó. - csattantam fel, amire mindenki felkapta a fejét. - Elmondanátok mi folyik itt?
- Ezt, hogy érted?  - nézett rám Melissa elfehéredve, miközben leült egy székre.
- Harry úgy bánik veled, mint aki porcelánból van. Nem tüsszenthetsz a nélkül, hogy ne kérdezné meg jól vagy e. Te pedig nem mész táncra és kondira sem. Sőt elkezdtél hízni, nem is keveset. Mi történt? Elmondaná valaki? - ekkor láttam, hogy Harry szeme Melissa hasára téved, amit a lány óvón ölelt át. - Istenem.
- Mi van? - kérdezte Zayn.
- Biztos? - néztem rájuk könnyes szemmel. Amire bátortalanul bólintottak.
- Mi van? - nézett rájuk Louis is.
- Melyikkel kezdjük? -kérdezte Harry.
- Több is van? - kérdezte Liam.
- Nos?
- Amelyiket még nem tudom.  - válaszoltam gyorsan.
- Eljegyeztem Melissát. Minél előbb szeretnénk összeházasodni. Ez a kisebb hír. - ekkor Niall megállt a rágás közben.
- Ennél van nagyobb is?
- Igen. Babát várunk. - mondta Melissa és várta a reakciónkat. Mindenki örült, de láttam rajtuk, hogy még mindig feszélyezettek.
- Mi van még ? - kérdeztem meg.
- Nos ketten vannak.
- Szent Isten. - mondta Zayn és leült. - Még valami?
- Igen. Úgy néz ki, hogy mind a ketten ketten lányok. - vigyorgott a büszke apuka.
- Ok. Ezt meg kell ünnepelnünk. - ekkor azonban Mia hangja megállított mindent
- Anya, Apa! - szólt oda nekünk Liam-mel. Mindenki kerek szemekkel nézett rá, de nem szóltunk egy szót sem. - Nekem is lehet kistestvérem?
- Tessék? - nézek rá elvörösödve, közben pedig éreztem, ahogy Liam a derekam simogatta, nyugtatásként.
- Nekem jó az is, ha egy szerre egyet kapok. De ígérem jó leszek és segítek.
- Ezt még megbeszéljük otthon.
- Rendben. - mondta, de láttam rajta, hogy valamin töri a fejét. A fiúk a nappaliban ültek és boroztak, amíg mi a vacsorához terítettünk. Nagyon jó hangulat volt. Az asztalnál mindenki elfoglalta a szokásos helyét. A vacsorát Harry és Melissa készítette, ami annyit jelentett, hogy bolognai spagettit kaptunk. Mia nagyon élvezte, ám a desszert előtt, mindenkit zavarba hozott. Mikor Liam-től kérdezett.
- Apa! Ahhoz, hogy kis testvérem legyen, neked és anyának egy szobában kell lenni és magatokra kell zárni az ajtót? - Liam-mel nem értettük mire akar kilyukadni.
- Igen.- mondta bátortalanul a férfi.
- Akkor nekem is lesz kistestvérem! - kiáltott fel, amire félrenyeltem az éppen ivott teámat és köhögni kezdtem.
- Ezt miből gondolod? - nézett rá Louis kérdően.
- Hát valamelyik este be akartam menni anyához, de zárva volt az ajtaja. Reggel pedig láttam, hogy apa belülről kinyitja és kijön. Így nekem is lehet kistesóm. - mondta vidáman. Erre Melissa odaszólt nekem.
- Lisa! Kijönnél segíteni a desszerttel? - nézett rám hatalmas szemekkel.
- Persze. - dadogtam és láttam a fiúk kaján mosolyát. Mikor kiértem a barátnőm letámadott.
- Lefeküdtetek?
- Igen. - mondtam miközben elpirultam.
- Legalább jó volt?
- Nincs viszonyítási alapom. - mondtam halkan.
- Csak nem Liam volt az első?
- De.
- Akkor ez igazi szerelem.
- Az.
- De legalább elm...- de gyorsan a szavába vágtam és a szájára tapasztottam a kezem.
- Igen. Nem is egyszer. -mondtam neki mosolyogva.
- Wow! Hihetetlen a pasi.
Nevetve mentünk ki, ahol láttam, hogy Mia már elhagyta az asztalt, és Missy-t Harry és Melissa macskáját gyötörte. Az egész esténk nevetéssel és cukkolással telt. Olyan jó volt, mintha nem történt volna semmi, az elmúlt időben, újra azok a vidám emberek voltunk akik egy éve. Hajnali egyre értünk haza. Liam bevitte Miát agyába, majd visszajött a szobámba.
- Kérdezhetek valamit?
- Mond. - de közben már pakoltam le a párnákat és alváshoz készülődtem.
- Most, hogy Mia is tud rólunk, ideköltözhetek a szobádba?
- Hááát. El kell gondolkoznom rajta, de nem bánom gyere. -  mondtam és a nyakába ugrottam. Ő pedig velem együtt dőlt le az ágyba. Így aludtunk el.
 Reggel arra keltem, hogy finom forrócsoki és friss péksütemény illat úszott be az orromba. Mikor kinyitottam a szemem egy kicsit ideges Liam-mel néztem farkas szemet.
- Jó reggelt!
- Szia! - mondta és egy puszit nyomott az arcomra.
- Mi a baj?
- Semmi. Gyere együnk.
- Nem várjuk meg Miát?
- Nem anya beugrott és elvitte magukhoz a hétvégére. Remélem nem baj?
- Nem dehogy. Mi mit csinálunk ebben a négy napban?
- Arra gondoltam, hogy végre mutatkozhatnánk együtt.-  mondta miközben lehajtotta a fejét.
- Jó lenne! - mondtam és megsimogattam az arcát.
- Komolyan?
- Igen! - mondtam és magamhoz öleltem.

- Jaj! Majdnem elfelejtettem! - mondta és kiszaladt, amikor visszatért a kezében egy meseszép halvány színű rózsaszín rózsát tartott. - Virágot a virágnak! - majd félve felém nyújtotta.  Éppen bele akartam szagolni, amikor megláttam, hogy egy meseszép gyűrű csücsül a tetején. Ekkor Liam letérdelt az ágy mellé. - Tudom, hogy még korán van, de pont ma egy éve ismerlek és szeretlek. Azt szeretném, ha velem lennétek életem végig te és Mia egyaránt. Nem érdekel, ha éveket kell is várnom. Értetek, értünk várok, akár a végtelenségig. Akkor. Elizabeth Benett leszel a feleségem.
- Igen. - vágtam rá. Ő felhúzta az ujjamra a gyűrűt én pedig a nyakába vetettem magam. Nem érdekeltek a külsőségek. Csak ő számított és Én. Gonosz leszek, de ennek a leánykérésnek jobban örültem, mint az előzőnek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szerettem a férjem. Igenis, szerettem tiszta szívvel, de amit Liam iránt érezek az más. Marcus-t szerettem, mint testvért. Liam-et viszont őszinte és mély szerelemmel szeretem. - Így is akarsz? Kócosan, Disney tündéres pizsamában, csipás szemekkel?
- Csak így akarlak. - mondta és megcsókolt.

*********

Órákkal mindig még mindig az ágyban voltunk. Én Liam meztelen mellkasán feküdtem, ő pedig a szintén csupasz hátam simogatta. Csendben feküdtünk és figyeltük a kandallóban lévő lángokat.

- Liz!

- Mond!

- Nem kell hordanod a gyűrűt. - mikor látta a kérdő tekintetem folytatta. - Nem akarom, hogy a sajtó kikészítsen téged, mert ilyen korán eljegyeztek.

- Nem érdekel. Hordom.

- Mérges lennél, ha Miát is a nevemre venném?

- Tessék? - pillantottam fel rá.

- Nem akarom, hogy bármiben is hiányt szenvedjen. Nem akarom elhomályosítani a szüleitek emlékét, de nem akarok különbséget tenni közte és a születendő gyermekeink között.

- Miért? Lesznek?

- Hát szeretnék. Már el is képzeltem.

- Ó pedig a nők szoktak tervezni.

- De veled én  terveztem. Egy hatalmas kertes házat és legalább 3 gyereket, Mián kívül. 2 fiút és egy kislányt, ha lehet őt utoljára.

- Állj Nagyfiú! Előbb vegyél el.

- Rendben. Mit szólnál, ha elmennék vásárolni, kong a konyha. Utána meg átmennénk elmondani a többiekhez.

- Ez egy jó ötlet. - gyorsan elment öltözni. Mikor kinéztem, láttam, hogy a londoni idő megbízható. November ide-oda, szakadt az eső. Így felvettem az egyik bélelt gumicsizmám és vastagabban öltöztem. Mikor Liam is megjött nagyot nevettünk, mivel rajta egy vastag sötétlila pulcsi volt. Összeöltöztünk akaratunkon kívül. A vásárlás vicces volt. Liam csak egészséges dolgokat akart venni, de hála nekem került a kocsiba, csoki, chips, gumicukor és egyéb hasonló egészségtelen dolog. Mindent hazadobtunk és csak utána mentünk Melissáék-hoz.

Szerencsénkre mindenki ott volt. Zayn, Louis és Melissa épp azt tárgyalták, hogy miként kellene beadni a sajtónak, hogy eljegyezték és terhes. Harry és Tom x-boxoztak, Niall pedig nézte őket. Mikor megérkeztünk mindenki felbolydult. Egyszerre beszéltek.

- Elég!- kiáltotta el magát a vőlegényem. - Most, hogy mindenki idefigyel szeretnénk mondani valamit.

- Mond, hogy eljegyeztétek egymást és Te nem vagy terhes. túl sok hormon lenne nekem. - mondta Niall elég színpadiasan, viccnek szánva az egészet.

- Akkor örülhetsz. - mondta Liam.

- Mi? - kérdezte meg az összes fiú egyszerre.

- Igen, ma megkértem a kezét és igent mondott. - válaszolta Liam.

- Te meg sem lepődsz? - néztem a barátnőmre.

- Szerinted kivel ment gyűrűt választani? Kitől kérdezte meg, hogy mikor van itt az ideje megkérni a kezdet.

- Köszönöm. - mondtam és átöleltem.

Tudtam, hogy Liam-en kívül az akkor jelenlévők voltak azok, akikre, mindig és mindenben támaszkodhattam. Hiszen ők voltak a családom.